Gergely János: Magyar motivumok gyüjteménye 40 lapon

Előszó

Magyarország vidékeinek jellemzőbb diszitő elemeit tartalmazzák a csatolt mintalapok. A magyar nép alkalmazza épületein, ruházatain, használati- és disztárgyain. Rajzolja, hímezi, szövi, faragja, festi és mintázza más és más szokások szerint, melyek a nép ösztönéből, a díszítés iránt kifejtett veleszületett érzékéből erednek. Régi időkből megmaradt eredeti háziipari munkák diszitő elemei ezek, melyeket a gyáripar és a vásári munka még nem formált át. Igazolja, hogy milyen változatos, gazdag formakincsünk van és a magyar nép mennyire szereti a díszítést. A változatok közös forrásból eredhettek, de a népszokás átformálta. Ezért különbözik pl. a székely, kalotaszegi, sárközi, kunsági stb. egymástól. Rajzolóink, gyűjtőink felkutatták, lerajzolgatták és összegyűjtötték gazdag diszitő motívumainkat. Ez tette lehetővé, hogy megismerhetjük nemzetünknek e szép tulajdonságát, amit igyekezzünk mi is megtartani, felhasználni és tovább fejleszteni. Az utóbbi évtizedekben a technika, fejlődése (vasút, gyáripar) nagy befolyással van a falu népének életmódjára, öltözékére. Azelőtt magának díszített saját gyönyörűségére és környezetének szépítésére. Kifogástalan, szép, értékes munkát alkotott. Különösen a varrás, festés, szövés, faragás díszítésben örökké maradandó becsű tárgyak hirdetik kiváló népművészetünket. Ma már sok helyen a minőséget a mennyiség váltja fel. Az órabér és a gyors munka szabályozza sorsát, ami tökéletességére kedvezőtlen. Változataiban legpompásabb díszítést a nép ruházatán találunk, melyek vidékenként különbözőek ugy kivitelben, mint motívumokban. Az alföldi nép pl. alkalmi ruházatát, szűrét posztóból kivágott mintákkal, ugyanazt a hegyvidéki nép bőr ruháira szines bőrrel (irhával) disziti. Erdélyben és a Felvidéken különbözőképpen alkalmazott szinpompák teszik előnyösen változatossá öltözékeiket, gazdagon varrott díszeikkel. Hasonlókép oszlik meg a fehérhimzés és a használati tárgyak díszítési módja az ország más és más vidékén. Az épületeken a székelyek magasan épített, festett-faragott diszű kapuikkal, a kalotaszegiek fűrésszel cifrázott házvégekkel, a felvidékiek mintázott oszlopfejekkel, a dunántuliak kerítéseik faragott díszeivel és ezekhez csatlakozó sok ezerféle hasonló apróságokkal ékesítik környezetüket. Bútoraikat festik, faragják. Rajzolt festésben gazdag motivumhalmaz van sok ref. templom mennyezetén, karzatán, tulipános ládákon, ágyvégeken. Faragják az oszlopok, lécek végeit, a temető fejfát, sulykot, stb. stb. Az agyagmunkával foglalkozók edényeik alakításával, festéseivel, kályhacsempék mintázásával, tökéletes iparművészeti munkáig fejlesztik alkotásaikat. Vannak díszítési motívumok, melyek az egész ország területén használatosak. Ilyen pl. vászon díszítésnél a keresztöltéses hímzés. Szines felsőruha bőrhimzésen, azonos motívumokkal készül az összes hegyvidékiek alkalmi ruhája, sőt az Alföld szines szűrhimzése is. A matyók szines varrottas díszítésének csaknem változatlan formája van a kalotaszegi bőrből készült, selyemmel hímzett mellrevalókon stb. Hazafias kötelességünk, hogy iskolai rajzolásunk keretébén felkaroljuk, megbecsüljük nemzetünk e kiváló erkölcsi értékét. Falusi népünk, - népművészetünk - adja kezünkbe a legalkalmasabb mintákat a különböző sikformák rajzolásához és tervezgetésekhez. Egyúttal megismerjük magyar stílünket, mely szépségeivel felveszi a versenyt mások nemzeti diszitő művészetével. Vissza